Ár kérésre! Omori K. Pihenő aratók Felsőörs

A Pihenő aratók olajfestmény, 58 x 78 cm méretű.

A pihenő aratók által közrefogott, a kép aranymetszeti központjából fényét sugárzó tarló és a táj egyre sötétedő, még feldolgozásra váró terményi környezete. Omori irradiációs elképzelése és megvalósítása szép, de a „plein air” látásmódú Nagybányától idegen volt. Thorma János (1870-1937) átmeneti és közvetítő hatására kerülhetett festőnk Correggio (1489-1534): Szent Este („Az éj”) című képe stílusteremtő bűvöletébe. Az újszülött gyermekből árad a fény, mint legfontosabb képalkotó elem. Ez a fény a foglalata a két asszony megfáradt alakjának, és ez a fény világítja meg a geometriai középpontban álló férfit is. A kevésbé fontos részletekre, az előtér növényzetére már alig jut a fényből. A fény és a mozdulatlanság, a hőséget elűző vihar előtti csend hatalmas felhőivel üli meg a képet. A tájkörnyezeti elemek és a kép szereplői már a nagybányai iskola hatása alatt keletkeztek. Az egyik asszony kendőjének pirosa, a ruhák kékje és az alattuk levő gabonakéve sárgája üdítőleg hat, miként majd a készülődő nyári zápor is. Friss, témakiemelő eleven főszínei (vörös-sárga-kék) és a természetlátásnak dekoratív jellemzői, például az ég egy darabjának kékje, a lomb zöldje Ferenczy Károly festői szemléletére, míg színreflexeinek és törtszíneinek hangoltsága Hollósy Simon látásmódjára utal. Omorit nem hagyta érintetlenül Thorma rajzi realizmusa és palettájának színkínálata, választéka sem. Ugyancsak Thormát követőn formálta magyaros karaktereit, a társadalmi életben fellépő és a földet művelő szereplőit. Amikor a nagybányai csoport szétszóródott, Omori Szegedre vonulva fejleszthette tovább művészetét, úgy, amint az az egyéniségének és a korabeli megrendelőinek is megfelelhetett. A fény és a mozdulatlanság, a szignóval jelzett alkotó két legfontosabb jellemzője magas művészeti formában jelenik meg a festészet-technikailag jól megoldott Pihenő aratók című olajképen.

Megosztás A hirdető további hirdetései